1.Fejezet

- Hogy, mit csináltak?- kerekedett el HyunA szeme és rögtön odasietett hozzám, majd átkarolta a vállamat. Végül mosolyogva így szólt:- Ha, a jó oldalát nézzük és összebarátkozol GD-vel akkor talán összejöhet egy 4Minute&BigBang duett, plusz MV is-hitetlenkedve meredtem a mellettem álló feketeségre, aki fülig érő szájjal vigyorgott.

- Még, hogy én azzal a nagyképű hólyaggal éljek együtt, inkább választom a halált!- a kezembe temettem az arcom és lerogytam a hozzám legközelebb eső székre.

- Mi melletted állunk JiHyun unnie, ezt ne felejtsd el-guggolt le elém HyunA csillogó szemekkel és biztatóul megölelt.

Szomorú mosollyal néztem föl barátnőmre, akinek a szeme még mindig csillogott. Valami itt nem stimmel. Olyan furcsa mindenki mióta kiderült, hogy Őfelsége Kwon JiYong lesz a lakótársam. Hogy, miért utálom ezt az embert. Egyszerű. Egy nagyképű seggfej, aki ráadásul egy Korea ellenes koreai-japán modellel van együtt, és a csaj ráadásul drogozik is. Ki tudja mire vette rá még JiYongot. Persze ez nem az én dolgom és igazából hidegen is hagy ez a dolog. Ha, JiYong drogozik, akkor drogozik ő hal meg előbb nem én. Na, jó ez övön aluli volt még tőlem is. És egyáltalán miért gondolkozok ennek az ürgének a dolgain? Inkább a pakolással kéne törődnöm.

- Azt hiszem, ideje lenne elpakolni a cuccaimat.

- Unnie én már ezt megtettem helyetted-kuncogott halkan, majd ki libbent a konyhából. - Én köpni-nyelni nem tudtam annyira meglepett ez a dolog.

Akkor pakolni nem kell. Aranyos tőle, de ezt én is megcsináltam volna. Mivel a dormban már semmi tenni valóm nem volt így elmentem sétálni a városba. Elakartam menni a fagyizóba, de az tele volt. Nekem meg nem volt türelmem várni ezért átsétáltam a szemközt levő kávézóba. Mindig történnek velem váratlan dolgok, ha elmegyek sétálni és ez ma sem volt másként. Ahogy beléptem a kávézóba megpillantottam a BigBang maknaeját, SeungRit. Na, már csak ez hiányzott! Semmi bajom Riri-vel, sőt egyik legjobb barátom. Szerencsére tudja, hogy nem rajongok JiYongért így nem is hozta magával mikor szokásos összejöveteleinket tartottuk. Viszont ez a helyzet most bonyolult, tuti faggatni fog a dolgokról. Ezért úgy haladtam el mellette, hogy rá sem néztem. Bocsi Panda! Nem akarok kellemetlen dolgokról beszélgetni veled. Kinéztem egy asztalt, ami a legtávolabb esik SeungRi asztalától. Most tényleg semmi kedvem a társaságát élvezni. Egek, komolyan már. Olyan szemét vagyok a legjobb barátommal, pedig ő aztán nem tehet semmiről. Csak rosszkor volt rossz helyen. És akkor most a bűntudat is felélénkült bennem. Ennél már csak az a rosszabb, ha az úton pofára esel. Inkább választom a pofára esést, mint hogy most SeungRivel kelljen bájcsevegnem. Oké ezt be kéne fejeznem, mert a végén én nyírom ki magam. Sajnos a sors nem kegyelmezett meg nekem. Kellett nekem hátra pillantani! A tekintetem összetalálkozott a szőke hajúval, aki elmosolyodva felállt és közeledett az asztalomhoz. Engedélyt sem várva lehuppant a velem szemben levő székre. Hanyagul hátra dőlt és úgy kémlelte az arcomat.

- Akarsz róla beszélni?- megráztam a fejem majd még is belekezdtem volna mondandómba, ha SeungRi nem kezd el helyettem beszélni. - Noona, tudom jól, hogy most nehéz a helyzet. JiYong elmondta mi történt és csak annyit kérek tőled, hogy ne foglalkozz azzal, amit esetleg mondani fog. És te se húzd ki nála a gyufát, szegény így is ki van akadva Kiko miatt.

- Kit érdekel Kiko? Kit érdekelnek GD érzelmei? Sajnállak SeungRi, hogy egy ilyen emberrel kell egy bandában lenned, aki csak magáról tud panaszkodni, Önsajnáló paraszt az a JiYong! Meg sem érdemli a leaderi posztot, SeungHyun sokkal jobb lenne helyette- Riri már nyitotta volna a száját, de közbe vágtam- és nem rád gondolok te idióta Panda! Te csak maradj meg aranyos maknaenak és kápráztass el sok embert, oké?- mosolyogtam rá és összeborzoltam az idáig is kócos tincseit.

- Noona- vinnyogott- tudod, hogy ezt nem szeretem! Árt az imidzsemnek - mutatott a felfújt arcára.

-A cuki fiú imidzsednek? Nem te hangsúlyozod folyton, hogy már érett férfi lettél? Én csak hozzá segítettelek a felnőtt sráchoz - nevettem el magam, közben pedig elővettem a telefonom. - Maradj így, ezt felrakom instagramra hagy örüljön a nép! Komolyan Panda előtte még nem akartam senki társaságát és veled sem akartam lelkizni, de te egy angyal vagy. Feldobtad egyetlen hülyeségeddel az amúgy szar kedvemet. Miért nem veled zárnak össze? Azt még élvezném is-kínomban már csak sóhajtani tudtam. SeungRi kaján vigyorral meredt rám.

- Csak nem megakarsz rontani noona?- ez mindig ilyen kis perverz volt?

- Én? Téged már rég megrontottak!- és itt robbant ki belőlünk szó szerint a röhögés.

Pár perc után így szóltam:- Na, most már ideje mennem, sétálni indultam erre leragadtam egy kávézóban, bár már nincs kedvem sétálni. Inkább a dorm felé veszem az irányt.

- Rendben, te lány! Holnaptól kezdve legyél erős, ma még aludd ki magad rendesen, mert kétlem, hogy az ott töltött napok alatt nem alszol valami jól-és láttam, hogy a hülye gyerek vissza folytja a nevetését. 

- Ezért még számolunk! Este akkor leszel skypeon?

- Persze! Ki nem hagynám, viszont van egy kis gond... Ma már láttam az arcod... Ráadásul ma még be kell mennem, stúdiózni is.

- Te szemét állat!-csaptam rá a karjára. - Ezt majd holnap az indulásom előtt lerendezzük!- fenyegettem meg ujjaimmal. – És nehogy ocsmány munkát adj ki a kezeid közül, mert velem gyűlik meg a bajod!- rápillantottam az órámra, ajjaj-, Na  most már tényleg rohanok haza - feltápászkodtam, futólag megölelgettem SeungRit és távoztam a kávézóból. Tizenöt perc alatt visszaértem a dormba, majd se szó se beszéd nélkül felcsörtettem a szobámba és levetődtem az ágyamra arccal a plafon felé. Holnap elkezdődnek életem legrosszabbnak ígérkező napjai. Csak a lányok és Panda miatt nem fogom feladni ezt az egészet. Megmutatom én mindenkinek, hogy Nam JiHyunt milyen keményfából faragták! De, nem ma! Holnap! Most fáradt és levert vagyok. Hiányzik SeungRi vidámsága, a szőke haja, a fekete szemei, a gyönyörű mosolya, a csodás arca meg az egész lénye. Nagy szükségem lenne most rá, mert tudom, ha valaki, akkor ő megért engem és nem nevet kis vagy éppen nem néz hülyének. Jobban bele gondolva, igazán jól esne egy jó nagy zuhany. Fogtam a pipere cuccaimat és besétáltam a fürdőbe. Hajamat hanyagul kontyba kötöttem, megszabadultam a mai napi ruháimtól végül beálltam a zuhany alá. Igazi felüdülés volt ez nekem, lemostam magamról a mai nap mocskát és közben önfeledten dúdoltam az Infinite Bad című számát, éppen a ráadást énekeltem volna mikor az ajtó hirtelen kivágódott és valaki kirángatott a zuhany alól. Meglepődve tapasztaltam, hogy HyunA ilyen erős. Gyorsan magamra kanyarítottam egy törölközőt.

- Neked elment az eszed? Még is mi bajod van?- húztam föl szemöldökömet.

- Un..nie, G-Dragon…itt…nálunk…és téged keres!- fogta meg a karomat és magával húzott egyenesen a földszintre. Nem elég, hogy kétszer majdnem orra buktam, de még Őfelségével Mr. Kwon JiYonggal is találkoznom kell.

- Állj! Drága dongsaengem, nincs rajtam ruha csak egy törölköző, így menjek le hozzá? – a lány meghökkenve fordult felém.

- Tudod mit, tökéletes vagy így! Vedd le JiYongot a lábáról- mutatta fel hüvelykujját.

Ellenkezni nem akartam HyunA-val, mert aki vele ellenkezik akkor garantáltan nem ő, hanem ez a „bájos” teremtés kerül ki győztesen. Kénytelen voltam megindulni és nem csak azért, mert akartam volna, csak a feketeségem elkezdett tolni a nappali felé, ahol megpillantottam a kanapén SoHyunt, aki barátságos mosollyal beszélgetett Kwon JiYonggal vagyis G-Dragonnal. Eljött a vég, érzem…